A múlt hét végén dr. Grezsa István vezetésével hódmezővásárhelyi küldöttség kereste fel a berecki Gábor Áron Alapítványt és a polgármesteri hivatalt. A delegáció tagjai ez alkalommal sem érkeztek üres kézzel: a berecki Gábor Áron Ifjúsági Fogadó befejezésére 4000 eurós támogatást ajánlottak fel, hogy az ifjúsági szálláshely 2006. július 1-jétől uniós szintű feltételekkel tudja fogadni a berecki táborozásra érkező hódmezővásárhelyi fiatalokat. Berecken a Gábor Áron Ifjúsági Fogadó felépítését évek óta Hódmezővásárhely önkormányzata és a város civil szervezetei támogatják. Dr. Grezsa István arról is tájékoztatott, hogy Hódmezővásárhelyen erre a tavaszra készítik elő a tiszteletbeli polgárok világtalálkozóját, ez év március 15-ig kiadnak egy, a tiszteletbeli polgárok leveleiből összeállított, fotókkal illusztrált kötetet, most dolgozzák ki az orbaiteleki Horváth–Deák-kúria rekonstrukciójának és hasznosításának tervét. /Sylvester Lajos: Befejezés előtt az Ifjúsági Fogadó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./
2007. július 25.
Július 23-án Barátos református gyülekezete virággal fogadta a templom új harangját. A református templom nagy harangját 1944. augusztus 8-án az akkori hadvezetés más háromszéki templomok harangjaival együtt hadicélokra elvitette. A köpeci, lécfalvi és orbaiteleki harangok megkerültek, de a barátosi, mivel nem volt rajta felirat, soha nem került elő. Az elveszett harang helyébe öntette a református gyülekezet az új harangot, amelyen a következő felirat áll: Boldog nép az, amelynek az Úr az Istene ― Isten dicsőségére öntette a barátosi református egyházközség 2007-ben. /Bodor János: Új harang Barátoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./
2007. július 26.
Sokasodnak a falumonográfiák: június végén a szárazajtai, rá egy hónapra az orbaiteleki hagyta el a nyomdát, mindkettő vidéki tanítóember sok évtizedes munkájának az eredménye. Mihály Gábor tanító munkája Szárazajta története Monológ múltról (Sepsiszentgyörgy, Charta Kiadó, 2007) címmel. Mihály Gábor Nagybaconban született, de pedagógusi pályafutása Szárazajtához köti. Mihály Gábor elmondta, hogy nem a múlt bemutatása, hanem a közelmúlt, a lepergett hat évtized történetének (a gyászos 1944-es események, termelőszövetkezet, kollektivizálás, politikai szervezetek, életszínvonal stb.) megírása teszi próbára a szerzőket. Külön értéke ennek a könyvnek a gazdag néprajzi anyag, a Helynevek tanúsága című fejezet. /Kisgyörgy Zoltán: Szárazajta (Falumonográfiák). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./
2007. szeptember 1.
,,A resteket serkentem” – olvasható a kézdivásárhelyi kantai nagytemplom 1875-ben Eger városában újraöntött nagyharangján. A barátosi református gyülekezet – lelkipásztora Bóné S. Barna lelkipásztor – mert harangját rekvirálta 1944 nyarán a budapesti Magyar Hadianyaggyár, s további keresése Magyarországon hiábavalónak bizonyult, közadakozásból, anyagi áldozatok árán új 360 kg-os harangot öntetett a marosvásárhelyi Rácz és társa nevű cégnél, melyet ünnepi istentisztelet keretében avatott fel. Felirata: Boldog nép, akinek az Úr az ő Istene. Szülőfalujában hirdetett ez alkalommal igét Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. Háromszék harangjairól átfogó nyilvántartás nem készült, tizennyolc olyan harangról tudnak amelyet a második világháború végefelé elvittek. A harangok beolvasztására már nem kerülhetett sor, a budapesti Konvent udvarán raktározták, majd a két ország közötti nehézkes diplomáciai kapcsolatokra hivatkozva magyarországi egyházaknak osztották szét. Hála a magánemberek közötti kapcsolattartásnak és információcserének, néhány harang hollététől értesítés érkezett, és nem kis áldozat, küzdelem, erőfeszítés révén a köpeci, a lécfalvi, az orbaiteleki és a zabolai gyülekezetek harangjai visszakerülhettek a harangtornyokba. Felsőcsernáton, Kézdivásárhely, Bodok, s most Barátos – újat öntettek az elkobzott helyett. Háromszék templomos népe akkor nem sajnálta harangjait, amikor Gábor Áron kérte, hogy ágyút öntessen belőlük. Hazafias lelkülettel ajánlottak fel a háromszékiek összesen 125 harangot. Kisebb volt a lelkesedés az első világháború küszöbén, amikor 51 háromszéki toronyból szereltették le a harangot, és az ominózus 1944. esztendőben. 159 esztendő alatt összesen 194 harangot kellett feláldoznia Háromszék népének. /Kisgyörgy Zoltán: Elnémult harangok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./
2008. április 30.
Háromszék mindenek felett – ezzel a jelmondattal indította kampányát Orbaiteleken Tamás Sándor, az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltje. Évek óta tudatosan készül erre a tisztségre, mondta. Olyan elnök kíván lenni, aki képes a magyar szervezetek összefogására. „Ha mindkét tábor programjában van tíz-tíz megoldásra váró kérdés, és ezek közül négy megegyezik, akkor ezeket kell először megoldanunk” – hangsúlyozta. /Farkas Réka: Együttműködés Háromszékért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./
2008. május 5.
Tamás Sándor, az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltje Orbaiszéken kezdte május 2-án választási kampányát. Elsőként Orbaiteleket kereste fel, majd Barátost, Pákét és Csomakőröst. Kampányútján elkísérte Lőrincz Zsigmond is, az RMDSZ kovásznai polgármester-jelöltje. Orbaiteleken a legnagyobb probléma az út. Barátoson az összefogás hiányát tették szóvá. Pákéban az fáj a legjobban a falu lakóinak, hogy a 2000 és 2004 között hatalmon levő önkormányzat elvette, megcsorbította a falu legelőjét, Csomakőrösön a legnagyobb gond a szeméttároló telep, az út és a közvilágítás. Tamás Sándor úgy látja, hogy a magyar egységet helyre kell állítani. /Bodor János: Meg kell keresni a közös pontokat (Kampányúton az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./
